2013. febr. 08. | 01:00

Vörös és fehér

Írta:

fokep peterfybori-feherejszakakPéterfy Bori & Love Band: Fehér éjszakák (2012) 

Nyílik a zenélő doboz, de mielőtt még nyugodtan hátradőlnél, a lágy csilingelésbe vad, disszonáns hangok hasítanak. De hiszen ez nem is zenélő doboz, hanem Pandora szelencéje! Talán meggondolnád magad, visszazárnád, de most már késő, nem tehetsz semmit. Kiszabadítottad a szellemet a palackból és nincs többé visszaút. Átvertek, megtévesztettek, mert a látszat csal. Bizony, a bolondját járatják a gyanútlan emberrel. Veled is, kedves olvasó.

De ez egy percig se riasszon el, te csak menj bele nyugodtan a játékba! Megszokhattad már, „a tegnapi lányok ugyanezt játszották” Szeszélyes, játszadozik veled, az orrodnál fogva vezet, te pedig hagyod magad. Ha akarod, ha nem, magával ragad és még az is lehet, hogy „mint egy film, lepereg az életed” Megérint és magáévá tesz, úgy, hogy szinte észre sem veszed. „Úgy szívom lényedet belém, mint légben szálló oxigént”. Ne tiltakozz, hiszen pontosan ezt akartad, éppen erre vágytál. Hát most aztán megkapod a magadét, istenesen.

A látszat csal. Nem mind hideg, ami fehér. Vörös álmok izzanak és kavarognak a fehér éjszakában. „Fehérre festem az arcom, ma este nem kell a rúzs”. De éppúgy, ahogy a fehér falakról pereg a mész és elősejlik az eddig elfedett karmazsin festék, a fehérre sminkelt arc mögött is láthatóvá válik az arcpír és a vérvörös ajak. „Nem lélek volt, csak hús.” A nyers hús vérszaga párolog a szolid, fehér selyempapír alól, a díva bíbor ruháját pedig nem rejti el a fehér fátyol. „Öltöztess fel szépen”, azaz takard el, rejtsd el ösztönénem. Szükség van a csomagolásra, nélküle súlytalanabb, talán túl könnyű is lenne a tartalom. Kell hozzá a forma, a kettő kiegészíti egymást, ahogy lélek és hús, vörös és fehér. Sötétben még feltűnőbb is a fehér, a vadak szemét jobban vonzza: „Csak az éjszakában látszom, ragadozónak a hús”. White girl, white girl burning bright, in the forests of the night.

Őszi éjjel izzik a galagonya. Az éjszaka azonban csalóka, a könnyelműségnek ára van. „Ha egyszer az éjszaka megkísért, elvisz mindent a semmiért” Könnyűnek tűnik minden – „táncra fel, bárkivel” – de már tudjuk, hogy a látszat csal. „Ez a mi mustunk, éljünk hát” a percnek, mint a muslincák a boroshordó (whore-os bordó) körül. De könnyen úgy járhatunk, mint a részeg bogarak: hatalmába kerít az erjedő nedű, ami ártatlannak látszik, de gyilkos veszélyt rejt. Tudjuk ezt, mégsem tudunk ellenállni: körüldongjuk a csábító, ragacsos, egyszerre édes és kesernyés, bódító és szédítő nedűt, ami észrevétlenül, lassan a fejünkbe száll, megrészegít. Még akkor is, ha időközben már beérett és nemes borrá alakult. Ahogy ez az album is első hallásra óvatosabb, letisztultabb az előzőeknél, valójában azonban sokkal vadabb és szertelenebb. Nem visszafogott és józan, sokkal inkább visszafojtott és ravasz, ezért még nagyobbat üt. Fehéren izzik, ami nem olyan látványos, viszont a vörösnél is forróbb, „ijesztő csillogás” Mire erre rájössz, kedves olvasó, már mindegy neked. Végleg és visszavonhatatlanul a meghódított. Megigézett, leigázott. Beleköltözött a füledbe. „Örült ékszer, ha megfogom, ráz, levenni már soha nem tudom”. Meghallgatod majd százszor, aztán újra meg akarod.

peterfybori-feherejszakak„Ha ez egy film volna, tényleg lenne vér”. De a látszat ismét csal. Van itt is vér, bőven. Úgy is mondhatnám: vérbő album ez. (Vérbő az angyal, eljött hozzátok) Ennek ellenére – vagy épp ezért – „nem lesz happyend”. Nem is lehet, mert ott van „a kövekbe zárva valami fura varázs”. A nagyvárosi éjszaka zajossága, zörejek, nyikorgások szaggatják darabokra a dalokat, zökkentik ki a hallgatót. Az effektek között megbújik az ének, ami csak egy a keverőpult gondjára bízott sávok közül. Kicsit mintha a háttérből, az üvegfal mögül szólna. De ismét megtéveszt bennünket az első benyomás. Nem keverőpult, hanem katapult. Nem vonul itt a háttérbe senki, inkább beleolvad a környezetbe, együtt rezeg a világgal. „Rövid a nyár, nélküled már üresek a gyümölcsfák...monoton a mennyország, a világegyetem túl tág” Rész-egész (de nem a részeg ész) harmóniája, minden élő és élettelen dolog hat a többire, mint Shakespeare-nél. A külvilág „használt rossz tükör, ami mindent felnagyít”. Mert ha szomorúság van, akkor „Hamuszürkén omlanak körülöttem a házfalak”, ha öröm van, az maga a „Csodaidő”.

Ha kinyitok egy zenélő dobozt, valami hasonlóban reménykedem. „Mindig csodára vártam, most itt van”. Igazi bűbájos, elragadó, sokszínű album: szeszélyes, ezer hangulatot és érzést magában hordozó. Sírás, extázis, kiborulás, eufória, remény, csalódás, magasságok és mélységek, bánatra öröm, Borira derű.

Megérintett és magáévá tett, úgy, hogy észre sem vettem. Pedig nem is olyan könnyű, mint amilyennek elsőre tűnt. A látszat szerencsére csalt. Következménye van, mint a fehér éjszakáknak. Elcsábított és nem múlt el nyomtalanul. „Vérfolt, egyre nagyobb, már vörös a szőnyeg.” Bizony így jár az, akinek nem kell a happyend, akinek „a halál élve kell”. Én is ilyen vagyok, pontosan ezt akartam, éppen erre vágytam. És igen, megkaptam a magamét, istenesen. Talán „kár volt próbálgatni, hogy honnan indult és hogy meddig tart”. Belementem a játékba és nincs már visszaút. De „akkor se bánom, mert a világ egy percre a szívembe fért”.

Ahonnan a lemez letölthető:

https://www.dalok.hu/lemez/id/3007

A cikkelős neve: [kyprios]
A cikkelés ideje: 2013.02.08.

IMPRESSZUMOS

Rétegkultúrát bizergáló gyomlálócsoport vagyunk. Egy független kultúrportál, kulturális lap, vagy valahogy így hívják általában. Célunk az általunk értékesnek tartott rétegkulturális produktumok (ándörcuccok) bemutatása, eljuttatása mindenkihez, aki kicsit is nyitott. A hogyan az érdekes leginkább. Tartózkodunk a hagyományos, klasszikus stíltől, teljesen egyedi módon, leginkább az atmoszférára, a hangulatra figyelő impresszív írásokat igyekszünk adni.

Szerkesztős:
Nádas Dávid [stanley]
E-mail: [email protected]
Mobil: +36/20 951-1660

Cikkelős kollégás:
Nádas Dávid [stanley]
Kapitány Zoltán [kyprios]
Bakos Gergő [gelu] 

Barátos


b dalok
reklamkoho


kulter

 

Please publish modules in offcanvas position.